A mekkai toronyóra teteje 530 méter magasban található, a felette lévő csúcson egy 23 méter magas arany félhold van. A torony tartalmaz egy csillagászati obszervatóriumot és egy iszlám múzeumot is.
Forrás: http://www.origo.hu/utazas/hirek/20141020-a-vilag-legnagyobb-toronyoraja.html
Nagybányán ügyesen sikerült egyesíteni egy ősi hagyományt és a modern technológiát. Ez a találmány sok fejfájástól mentesíti az ortodox papokat írja az internetes újság.
A harangozás aktiválása egyszerű csak egy gombot kell megnyomni. Nem kell a templom tornyában lenni, hogy a juharfából készült ütővel a faharangot ütni lehessen. Az ütőt elektromotor mozgatja. Ütési frekvenciája kézzel állítható, így az országban elterjedt egyéni szokásokhoz is igazítani lehet.
Az érdeklődés a faharangok automatizálásra nagy, ezért a faharang bekapcsolását már távvezérlőre és telefonra is sikerült megtanítani. Dan Repka szerint a harang megszólaltatása egy kiállításon óriási hatást váltott ki. Az elektromos tóka telepítési költsége 5.000 lej. Ilyen automata harangokat telepítettek többek között Metropolitan Cathedralban Nagyszebenben, Erdély, Hunyad és Crisan kolostorban és a Hill templomban Segesváron.
Forrás: megtalálható ide kattintva.
A Wikipédia szerint : A szimandron (szemantron, szémantron, szemantérion, szimantron, faharang, tóka vagy dóka, görögül: σήμαντρον, σημαντήριον vagy ξύλον, oroszul: било, románul: toacă, bolgárul: клепало; a görög σῆμα jel, jelzés szóból) fából, öntöttvasból, néha sárgarézből készült, két–három méter hosszú, 40–50 cm széles, egy vagy két kalapácsszerű verővel megszólaltatott ütőhangszer, amellyel a keleti keresztény egyházakban a hívőket istentiszteletre vagy imára szólítják. A fából készült szimandront görög szóval talantonnak is hívják.
Hangja magas helyről több kilométerre is elhallatszik. A hang minősége az alapanyagtól (a fatókák leggyakrabban juharból vagy bükkből készülnek), a vastagságtól, a megütés helyétől, erejétől és szögétől függ, ezáltal a gyakorlott személy bonyolultabb hangsorokat is elérhet. A rögzített tókákat (a vasból valók mind ilyenek) két kézzel, a hordozhatókat egy kézzel verik, temetéseken is megszólaltathatják, illetve körmenetek alkalmával több szerzetes is hordozhatja. A vastókák verője vasból, a fatókáké (tókáló, kópia) a leggyakrabban gyertyánfából készült.
Erdélyben a falusi, különösen az idősebb ortodox templomokban még gyakori, bár ma már a legtöbb helyen harangot is használnak. Néha a harangokkal együtt, másutt a harangszó előtt szólaltatják meg. A liturgikus év bizonyos időszakaiban, például nagycsütörtök és húsvétvasárnap között a harangok némák maradnak, de a tóka szólhat.