Bimm-Bamm Csoport
Az idő nem áll meg!

Restaurálás

A templomtornyok ósdi falai között végzett munkáink során óhatatlanul is iparművészeti emlékekkel kerülünk kapcsolatba. A régi korok technikájával készült toronyóra szerkezet, vagy harang mindig tiszteletet ébreszt bennünk. A régi szakemberek tudása előtti tisztelet miatt, az utóbbi időben célul tűztük ki, a veszendőbe menő értékek megóvását. Ezért 2010-ben egy régi toronyórák felméréásen is részt vettünk. Ezt az Örökség (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóirata) 36. oldalán Turok Margit szerkesztő tollából elemzésre is került.

Toronyórák fejlődésének főbb időpontjai

készült Rózsa Béla iparművész szakdolgozata alapján

Az európai hagyomány a későbbi Szilveszter pápának (930–1003) tulajdonítja a gépóra feltalálását [1]
Az írásos források szerint az első gépórát (toronyórát) 1288-ban, Londonban állították fel. [1]
A legkorábbi, de még ma is megtalálható toronyóra helyszíne az angliai Salisbury-ben található, 1386-ban készült [2]
a XIII. századtól a XIX. század közepéig a toronyórák pontossága napi 5-15 perc volt a használatos orsós gátszerkezet miatt. [1]
Galileo Galilei által 1583 körül felfedezte az ingát, amelynek az alkalmazásával az óra pontossága növelhető volt. [2
]Az inga használata egészen a XX. század közepéig, sőt még egyes villamos óráknál egészen a 60-as évekig jelen volt a toronyóráknál. [1]
A moszkvai Kreml Spasszkij-tornyának jelenlegi óráját 1851-52-ben szerelték fel, 6,12 méteres átmérőjű számlappal [2]
A londoni parlament épületén található Big Ben óraszerkezete 1854-ben lett készen ingája 4 méter hosszú, cinkből és acélból készült [3]
Magyarországon a mechanikus toronyórák tömeges elterjedése XVIII század közepére tehető [5]
A toronyóra villamosítás kezdetben a meglévő mechanikus órák súlyának felhúzását, valamint a számlapok belső világítását jelentette. Tekintve, hogy az ország tömeges villamosításának kezdete 1890 körül kerül lehetett, ekkor jelenhetett meg az alkalmazásuk is a toronyórákban. [5]
A teljesen villamos vezérlésű és mozgatású toronyórák alkalmazására a tranzisztorok feltalálása és tömeges alkalmazásuk után kezdődött, valamikor a 60-as évek közepén. Ekkor az elektronikába beépített kvarc kristály biztosította a pontosságot. Bimm-Bamm Csoport az első ilyen óráját 1979-ben készítette [5]
Európában a rádióvezérelt toronyórák alapjait az 1978-ban Franfurtban beüzemelt DCF77 nevű, hosszúhullámon sugárzó atomidő – szinkronjeladó teremtette meg. [4] A toronyórákban való alkalmazásának kezdete a 90-es évekre tehető. ABimm-Bamm Csoport az első ilyen óráját 1996-ben készítette [5]
A GPS navigációs műholdak által kisugárzott órajelek vétele sokkal kedvezőbb a DCF jelnél. Ezért a toronyórák szinkronizálására. A Bimm-Bamm csoport már 2006-tól alkalmazta. [5]