Bimm-Bamm Csoport
Az idő nem áll meg!

MENÜ

Harang lengőszerkezetek készítése, felújítása

 

A harangok tetején a lengőszerkezet helyezkedik el. A lengőszerkezet elemei a csapágy, a tengely, húzókar és a harang koronaszerkezete. Méretük a harangoktól függ.  Régebben a lengőrendszert fából készítették, majd vaskengyelekkel látták el. A múlt század elejétől öntöttvas lengőrendszereket alkalmaztak. A jelenleg készülő új szerkezetek idom acélokból vannak összeállítva. A harang mozgatására húzókart (ritkább esetekben húzókereket) kell felszerelni. A húzókarra kerül a harang kiegyensúlyozását beállító súly, valamint kézi harangozáskor a kötél. A harang lengőszerkezetének készítésére általában új harang felszerelésekor vagy meglévő harang felfüggesztésének felújításakor van szükség. Megrendelés esetén a harang vasszerkezetét megtervezzük, legyártjuk.

 

 16.1 kép

A képen Gombos Miklós harangöntő által gyártott koronaszerkezet látható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Harang kiegyenlítő súly adatai
Átmérő Szélesség Tömeg Ár
[mm] [mm] [kg] [Ft+ Áfa]
100 50 1 1 000
150 80 2 2 000
200 80 8 8 000
250 100 10 10 000
       
       

 

3.2 táblázat

 

Harang lengőszerkezetének csapágyazása

A harang lengőrendszerét mindig csapágyazni kell. Az idők folyamán az alábbi csapágyazási eljárások alakultak ki:

keményfa csapágyazás. A lengőszerkezet csapját egy keményfába vájt mélyedésbe helyezték el, és gyakran zsírozták. Ma már ritkán találkozunk ilyen megoldással. Felújítás alkalmával ezt mindenképpen más megoldású csapágyazásra kell átalakítani.

homokcsapágyazás. Ebben az esetben a lengőszerkezet csapját egy vízszintes felületre kell helyezni. Ezen a csap előre-hátra tud gurulni. A leesés ellen a csapok két szélső helyzetében ütközőt kell felszerelni. Ez a csapágyazási eljárás nem igényel karbantartást. Zsírozni, olajozni nem szabad (sőt TILOS), mert csúszást eredményez. A homokcsapágyas harang lengőszerkezetének mozgatása télen-nyáron azonos erőt igényel. A lengőszerkezet kialakítása viszont kritikus. Alul- vagy túlemelt harang lengőszerkezet (helytelenül megválasztott forduláspont) esetén a csap a vízszintes felületen el tud csúszni. Ez extrém esetben leesést vagy gyakori kongatást eredményezhet. A korszerű mágneses meghúzású elektronikák alkalmazásakor ismét kezd ez a csapágyazási mód elterjedni. Motoros harangozás esetében azonban nem alkalmazható.

siklócsapágyazás. Elsősorban a múlt század elején alkalmazták Ennél a megoldásnál a lengőszerkezet acélcsapját egy öntöttvas hüvelybe dugták, és hetente egy alkalommal olajozták. Ha ilyen harangot kell villamosítani, akkor minden esetben más csapágyazási módra kell áttérni, mivel ez a megoldás nagymértékű karbantartást igényel. Előnye azonban, hogy ez a csapágyazás a haranglábat is védte a szétcsúszás ellen. Ha új csapágyazási módra térünk át, akkor általában a harangláb megerősítésével is számolni kell.

ék alakú csapágyazás. A harang lengőszerkezetének csapja egy lefele mutató ék. Az ék egy horonyba van beleállítva. A harang az ékben billeg. Régebben csak kis harangoknál alkalmazták. Mágneses harangozás esetében most is alkalmazható, de gyakran kell olajozni.

golyóscsapágyazás. Gyakran alkalmazott megoldás. Motoros harangozás esetén csak ezzel lehet biztonságosan csapágyazni a lengőszerkezetet. A harangláb és a lengőszerkezet mozgása során könnyen beszorulhat, ezért általában önbeálló csapágyakat kell alkalmazni. Nagy harangoknál nem javasolt, mert a lassú és kismértékű elfordulás miatt a golyók a csapágyházba nyomódnak. Karbantartást igényel.

 - és még ki tudja hány féle itt fel nem sorolt megoldás.

 

Harangszívek készítése, felújítása

 

A harangszív, harangütő vagy más néven a harang nyelve a harangozó rendszer egyik legfontosabb része. Helytelen kialakítása, vagy helytelen rögzítése tönkre teszi a harangtestet, hibás, pattogó, kétszer kongó vagy halk haranghangot eredményez.   A harangszívet - kevés kivételtől eltekintve - vasból készítik. A régebbi harangszívek általában bőr és fém felfogatással készültek, majd néha a bőrt még vaslemezzel is átlapolták. Ez hosszabb élettartamot eredményezett. Később bronzcsapos harangszíveket alkalmaztak. Újabban tűgörgős harangszív csapágyazás kezd elterjedni. A harangszív optimális elhelyezése függ a harangozás módjától (kézi, motoros, mágneses) illetve a lengőszerkezettől.

A régebbi harangozórendszereket mindig úgy alakították ki, hogy harangozáskor a harang szíve mindig a harang felső oldalát ütötte meg. Újabban Magyarországon is elterjedt - főleg azoknál a harangoknál, amelyeket mágnesesekkel mozgatnak - az alsó ütésű harangozás. 

A hangzás minősége, illetve a megbízhatóság miatt nagyon sokszor kell a harangszívet cserélni. Egyenáramú mágneses harangozás esetében a harangszívet mindig alsó ütésre állítjuk be.  

 

Harang felújításnál gyakran szükség van lengés kiegyenlítő súlyokra. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a lehetséges típusokat melyeket alkalmazunk.

 

 

Vissza a harang mechanikához

 

 

Asztali nézet